A minap elkezdtem olvasni egy könyvet, melyet Ken Ham, Jonathan Sarfati és Carl Wieland írt. A könyvhöz Werner Gitt írt elő is utószót és dr. Jeszenszky Ferenc okleveles fizikus ajánlásával jelent meg magyar nyelven. A könyv nagyon jól példázza az intelligens tervezettség (ID) hazug vallási és politikai ideológiáját.

Werner Gitt már az előszóban úgy fogalmaz, hogy “felszólítják az olvasót, hogy döntsön amellett, amit Isten mondott, és lépjen a bizalomnak erre az útjára.”, tehát választási lehetőséget nem ad. Ez is azt tükrözi, hogy mennyire lehet erkölcsös egy olyan világnézet, ami nem biztosítaná a szabad akarat lehetőségét. Ebből a műből fogok most idézni és reagálni ezekre a feltevésekre.

Az olvasmány igazán még el se kezdődik, de már az első fejezet első gondolatával megbélyegez másként gondolkodó embereket:

“A Biblia tehát adottként feltételezi és magától értetõdõnek tekinti Isten létezését; mégis vannak emberek, akik nem veszik figyelembe ezt a tényt. Zsoltárok 14,1 így szól az ilyenekről: „Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót”. Ebből is láthatjuk, hogy a Biblia az Istent becsmérlő gondolatokat – különösen létezésének tagadását – összeköti a romlott erkölccsel. És valóban: Ha nincs Isten, nincs Teremtő, aki megállapítja az élet szabályait, akkor erkölcsi tájékozódás nélkül hánykolódunk ide-oda.“

Tehát a könyv szerint, aki nem hisz istenben erkölcstelen és romlott. Az való igaz, hogy a keresztény vallásnak és az újszövetségnek köszönhetjük azt a mémet ami elősegítette az erkölcs egy magasabb szintre emelését és éppen ezért én úgy gondolom, hogy ez fontos és helye van az iskolákban, mégpedig erkölcs és hittanórán. Viszont az erkölcs nem egyenesen arányos a hit mértékével. Mert általában amikor erkölcsös viselkedésről beszélünk, arra gondolunk, hogy a társadalomban mi számít elfogadható, illetve elfogadhatatlan viselkedésnek. Ezen kívül az ember alapjáraton egy szociális élőlény és a józanész azt diktálja, hogy a társadalom sikeréhez elengedhetetlen mások megsegítése és a velük való törődés. Az evolúciós gondolkodás pedig pont ezért nem zárja ki az erkölcsöt. Mert ahogy a test is csak úgy képes jól működni, hogy a sejtek külön “programot” teljesítve segítik egymást, úgy a társadalom is csak úgy képes működni, hogy az őt képző emberek segítik egymást. Az élővilág is csak úgy tudott ilyen csodaszépre és változatosra fejlődni, hogy az egyéni érdekek helyett a közös érdekek érvényesültek jobban, amivel beállt egy evolúciósan stabil állapot. Sokan pedig azért erkölcsösek, mert természetes hajlamot éreznek rá: ez az együtt érzés, ami teljesen független attól, hogy valaki idealista-e vagy materialista. Lentebb pedig arra is találunk majd példát, hogy a fundamentalista vallásos gondolkodás is tud erkölcstelen lenni. A Szekuláris humanizmus pedig egy olyan naturalisztikus világnézet, mely szerint az emberek értékesek, és meg tudnak oldani emberi problémákat valamint a tudomány, a szólásszabadság, az értelmes gondolat, a demokrácia és a művészeti szabadság együtt járnak. A természetfölötti pedig nem fontos erkölcs szempontjából. Sok ateista vallja ezt a világnézetet.

“Minél inkább eltávolodik egy nép Istentől, és úgy él, mintha Õ nem is létezne, annál inkább elhatalmasodik közöttük a bűn. Terjed a politikai korrupció, a hazugság, a rágalmazás, a kicsapongó életmód, az erőszakos bûnözés, a magzatelhajtás, a lopás, a házasságtörés, a kábítószerszenvedély, az alkoholizmus és a játékszenvedély.”

Az állítás utóbbi része teljesen igaz, azonban ez a jelenség nem csak annak tudható be, hogy eltávolodtunk istentől. A politika mindig is korrupt volt, a hazugság az mindig is létezett akárcsak a rágalmazás. A hatalom éppúgy megrészegít hívő és nem hívő embereket is, láttunk erre példát a másik oldalon a középkorban. Az pedig igen, valóban annak tudható be, hogy az egyház materializálódott, de ez azért volt mert hatalomhoz jutottak. A hatalom alapja pedig alapból az anyagi világ uralása és az ID most pont erre törekszik. A jelenkor pedofil botrányai is arról tesznek tanúbizonyságot, hogy az idealista világnézet se makulátlan. A hazugság és rágalmazás pedig nem áll távol az ID-től sem, hiszen tagadják azokat a tudományos téziseket, amelyek nem illeszthetőek a bibliába és hazugnak bélyegzik azokat a tudósokat, akik ilyen tudományos felfedezéseket tesznek. A kicsapongó életmódot pedig sokkal inkább a fogyasztói társadalomnak köszönhetjük. Erről már korábban volt itt egy cikk. A magzatelhajtásról, vagyis az abortuszról pedig az a véleményem, hogy egyes esetekben nem erkölcstelen, például ha a gyerek gyógyíthatatlan betegséggel születne vagy nemi erőszak eredménye. A többi társadalmi probléma pedig akkor is jelen lenne, ha az idealizmus lenne az uralkodó világnézet, mert a gyarlóság alapból anyagi, materiális természetű, nem lehet kiiktatni mivel anyagi világban élünk.

“Az evolúciós gondolkodás széles körű elfogadása tagadja Isten létezésének világosan felismerhető bizonyítékait (Rómaiak 1,19-20), kikerülhetetlenül elvezet az ateizmushoz. Manapság az iskolákban és egyetemeken, sőt a kormányokban is ez a gondolkodásmód uralkodik.”

Ez valóban így van, viszont azt is hozzá kell tenni, hogy ez indirekt módon történt. A tudománynak sose az volt a célja, hogy cáfolja isten létezését, akaratán kívül tette ezt. Aki pedig egyre jobban belemélyed ebbe a világba tényleg gyakran ateista lesz, ez ellen nincs mit tenni. De ahogy már leírtam ez nem azt jelenti, hogy az illető erkölcstelen lesz és romlott. Valamint a teista világnézet alapból elfogadja az evolúciót és Isten létezését is. És vannak akik bár elveszítik istenben való hitüket a Krisztus mémet ennek ellenére is hordozzák a szívükben mint erkölcsi szimbólumot. Tehát aki elfogadja az evolúciót nem feltétlenül tagadja meg Istent vagy Krisztus tanításait. Ez nem az a frontális hit elleni támadás, mint aminek az ID beállítja.

“A világtörténelem legszörnyűbb gonosztetteit Lenin, Hitler, Sztálin, Mao Ce-tung és Pol Pot követte el.”

Ez meg már a gyomorforgató Hitler kártya. A fent felsoroltak közül valóban a többségük ateista volt egy kivételével. Hitler hitt istenben és úgy vélte az ő akarata szerint cselekszik:

"Hiszem, hogy a mindenható Isten akarata szerint cselekszem, amikor a zsidóval szemben védekezem és harcolok az Úr művéért!"

A mein kapf-ban 65 alkalommal szerepel az isten szó és sok esetben vele igazolta események megtörténését és életének forduló pontjait, tetteinek helyességét.

"Az örök isteni igazságszolgáltatás vasökle volt az, amely Ferenc Ferdinánd főherceget, a németségnek ezt az elkeseredett ellenségét éppen azokkal a golyókkal terítette le, melyeknek öntésénél maga is segédkezett. Ausztriában Ferenc Ferdinánd volt a felülről irányított elszlávosítás fővédnöke!"

Erős hite volt, mégse mondom azt, hogy ezért történt a holokauszt, az ID szintjére azért nem süllyedek.  

“Sok millió embernek kellett elszenvednie az ateista gondolkodás következményeit; õk szörnyű dolgokat éltek át, sokan bele is haltak. Az ateizmus hatása halálos lehet, hiszen Isten nélkül az ember Isten törvényeinek sincs alávetve. Így végül mindent szabad! Az ateisták állnak az élen azokban a törekvésekben, hogy legalizálják a magzatelhajtást, az eutanáziát, a kábítószereket, a prostitúciót, a pornográfiát és a promiszkuitást. Mindez nyomort, szenvedést és halált okoz. Az ateizmus a halál filozófiája.”

Már fentebb kifejtettem, hogy bár az ateizmus és a materializmus valóban okozhat halált, de mint láttuk az istenbe vetett hit is, ahogy a világon bármi más is. A intelligens tervezettség erkölcstelensége pedig abban is megnyilvánul, hogy elutasítják az eutanáziát, amivel sok szenvedő gyógyíthatatlan beteg fájdalmainak lehetne véget vetni valamint a prostitúció legalizálását, ami nőket szabadítana fel az alvilág rémuralma alól. A könnyű drogok liberalizálása szintén visszaszorítaná a bűnözést. Valamint fel sorolnék néhány ateista gondolkodót, akik hozzá tettek valamit a világhoz: Peter Higgs, Julian Huxley, Isaac Asimov, Steve Wozniak, Sigmound Freud, Ivan Petrovics Pavlov, Alan Turing, Albert Einstein.

Az ID célja határozottan az, hogy politikai valamint akadémiai befolyással a Darwinista világnézet helyett az idealista világnézetet uralkodjon. Azt javaslom, kicsit ízlelgessük az ‘uralkodó’ szót. Mert szerintem ez a kifejezés egyenértékű más világnézetek és emberek elnyomásával. A materializmus pedig azért elterjedtebb, mert anyagi világban élünk, ebből kifolyólag nem uralkodik. És bár nem vagyok gyakorló keresztény, de annyit tudok, hogy a hazudozás, az érzelmi manipuláció és mások megvezetése erkölcstelen cselekedetek, az ID pedig pont ezekben utazik. Az erkölcs pedig nem tudományos elméletek és eszmék minősége, hanem embereké. 

Gödri Bulcsúval, az Imitation együttes frontemberével, tv-s és rádiós műsorvezetővel beszélgettünk a #metoo jelenség fogyatékosságairól. Korábban már írtunk a Weinstein-ügyről illetve a konfliktusok 21. századi helyzetéről azonban úgy érezzük ez a beszélgetés közelebbről is vizsgálja az esetet és rávilágít arra, hogy ez a kampány miért nem lehet soha valós megoldás. Őszintén, nyersen és vágatlanul.

Érdekel a véleményed! Kérjük ha megnézted a videót akkor akár Facebookon, akár a videó alatt fejtsd ki a gondolataidat! A célunk a diskurzus indítása, ehhez te is kellesz.

A múltban elhangzott Sárosdi sztorinak Marton Lászlóról sikerült felhergelni a közvéleményt. Sok más nő is felszólalt, akiket  Marton, mint szexuális ragadozó zaklatott. Ezeket olvasva következőre jutottam:

1. Ha igaz, amit írtak akkor Marton Lászlónak nagyon komoly fiatal lány fétise volt és sokszor hatalmi helyzetét ki is használta, hogy vágyait kielégítse. A férfiakat ismerve ez nem is meglepő, sokan vannak így. A legtöbbjük mindig azért udvarol és kedveskedik, hogy a szent Grált megkaphassa. Ez a biológiai aszimmetriából fakad. Martonnak pedig volt lehetősége arra, hogy nem egy, hanem több lánnyal is építsen ki ilyen kapcsolatot, szerintem sokan az ő helyzetében szintén éltek volna vele. A poligámia ma már elfogadott, sőt a férfiak számára már jobban preferált életforma, mint a monogámia.

Az már megint egy másik kérdés, hogy nem minden férfi ilyen, hiba lenne általánosítani. Le kell szögezni, hogy nem vagyunk egyformák, sokan a monogámiát részesítik előnyben és családcentrikusak. Nem csak azért mert muszáj nekik, hanem mert biológiai ösztönükön tudnak uralkodni és érzelmi intelligenciájuk is magasabb szinten áll. A szexuális szelekció pedig általában nekik kedvez, mert azok a nők, akik családot szeretnének általában ilyen párt választanak maguknak, így elterjedtebbek.

E két pólusú tengelyen helyezkednek el a férfiak, Márton László pedig a felszólalok alapján az első végén található valószínűleg. Viszont mindkét esetben fontos tudni, hogy a férfiak mikor egy nővel kapcsolatba kerülnek az esetek többségében a megdöntésük a cél. A fiatal lányokban ezt tudatosítani kéne, a jogaikkal és lehetőségeikkel együtt abban az esetben, ha szexuális ragadozóval találkoznának.

2. Az eset bírósági tárgyalást igényelne akár már most is. Nem kéne lennie olyannak, hogy elévülés. Ha valaki valamikor bűnt követett el, legyen már lehetőség arra, hogy kitárgyalják és felelősségre vonhassák, vagy esetleg tisztázhassa magát. Tárgyalás nélkül pedig mondhat bárki bármit gyakorlatilag nincs súlya. Ezért is kezdtem az egyes pontot azzal, hogy “ha igaz”. Bírósági tárgyalás nélkül senki se tudja mi igaz és mi nem. A jogrendszernek pedig jobban kéne védenie a nők jogait ilyen abúzusok esetén bárkivel szemben, persze a józanész berkein belül! Mert az az igazság, ha első alkalommal történik még lehet erőszakról beszélni, második alkalommal már nem egyértelmű a dolog.
   
3. A Marton incidenseket olvasva a nők többségének már az első adandó alkalommal lehetőségük volt felállni és elsétálni, esetleg egy jókora pofont lekeverni. Arra bíztatok minden nőt és lányt, ha ilyen eset történik vele, tegye ezt és az illetővel ne keresse többet a kapcsolatot, ha lehetősége van rá jelentse fel. Marton mellett ugyanis az első alkalom után már sejteni lehetett volna, hogy a második alkalommal mi lesz a próba belépője. De olvastam olyat is, hogy valaki romantikus csókra számított később és nem orális szexre. Ebben az esetben szerintem pedig csak annyi történt, hogy nem a várt módon cseréltek nedűt, így nem is értem a próblémája.

Fábián Anita felháborodása meg teljesen abszurd. Már ott látszott, hogy nem százas, hogy plüss állatból csak nő neműt vesz. A férfiakat már az elején ki akarja rekeszteni a diszkurzusból, azzal hogy azt mondja fiuk, kuss. Szerintem meg joguk van ahhoz, hogy hozzászóljanak, mert az ő tökeikről van szó. Fábián Anita bakkecske hasonlatával azt akarja mondani, hogy a legjobb megoldás az ivarérés utáni kasztrálás lenne. Akkor hogy növekedjen a magyar népesség, ha már most is fogyatkozóban van? De a kijelentéssel nem csak ez a probléma. Nagyobb gond, hogy általánosít, egy kalap alá veszi az összes férfit. Mintha minden nőt ért sérelemért minden férfi hibáztatható lenne. Mintha valaki azt mondaná, hogy az összes "evolucionista" ateista erkölcstelen potenciális tömeggyilkos, mert Sztálin ateista volt Hitler pedig "evolucionista". Ez embertelen antihumanista kijelentés volt a részéről, aminek gátat kell szabni és ezekre a problémákra más megoldást kell találni nőknek és férfiaknak együttműködve. 

Kétségkívül a legélvezetesebb diskurzusok azok, amik vita formájában történnek meg két fél között. Persze az is csodálatos, ha van egy ember, akivel egy titkolt kis elméleted, véleményed, észrevételed megegyezik, és egy pillanatra azt érzed, hogy van társad ebben a végtelen káoszban. Csodálatos ráébredni, hogy nem én egyedül gondolom azt, hogy Marla Singer a főhősünk anyját, Tyler Durden pedig az apját testesíti meg valójában. Ezek olyan pillanatok, amik nagyszerű beszélgetések kezdőpontja lehet. Azonban talán még jobb (és talán hasznosabb is) az, amikor nem értetek egyet valamiben. Ugyanis ez egy kiváló lehetőség arra, hogy megismerjétek egymás álláspontját, újabb érvekkel gazdagodjatok a másik fél/felek által, ami a témakört illeti, hovatovább, pontosítsátok, megváltoztassátok véleményeteket, ha úgy érzitek, hogy úgy érvényesebb.

Miért fontos ez?

Mély meggyőződésem, hogy egy adott témában való bölcsességünket és jártasságunkat nem az jelzi, hogy hány enciklopédiát olvastuk el, hány memoritert bifláztunk be, és hány évszámot jegyeztünk meg pontosan. Az a „Legyen Ön is Milliomos” hazug világa. Úgy gondolom, hogy minél több irányból vagyunk képesek látni egy adott témát, minél több szempontból vagyunk képesek értelmezni, AZONOSULNI VELE (ez szigorúan nem az egyetértést jelenti) annál közelebb járunk a megoldáshoz, vagy ha ilyen objektíven nem is létezik, annál pontosabban tudjuk megfogalmazni álláspontunkat.

Miért is nem megy ez tízből nyolc embernek?

Alapvetően négy féle véleményalkotást szoktam megkülönböztetni.

• Az első az az, amikor előttünk van a téma, de az a véleményünk, hogy nem formálunk róla véleményt. Részemről ezt tekintem a legprimitívebbnek. Erre példa az ominózus „engem nem érdekel a politika” mottó.

• A második, amikor igazán nem járja körül a témát az illető. Nem is igazán érdekli, csak látja, hogy a trend megköveteli, hogy felszálljon a vonatra, vagy érdekli, csak elképesztően lusta utánajárni. Viszont mindenképpen akar magának is egy véleményt, ezért megnézi, mik a trendek, és választ egyet, vagy ami még sokkal könnyebb, ha eleve csak egy fajta vélemény trendi. Kiváló példa a francia trikolorral színezett profilkép, a „Je suis Charlie”, vagy Donald Trump személye. Beállsz egy véleménynyilvánító sorba, amiket a közönség likeokkal jutalmaz. Vagy dislike-al, de tudjuk, hogy az is egyfajta like.

• A harmadik az, amikortól már tényleges véleményalkotás történik, bár hibás. Ez az az eset, amikor akár más véleményének hatására, akár a tapasztalatainkból levont (az mindegy, hogy helyes, vagy téves) következtetés kialakít bennünk egy állítást. Innentől kezdve az állításához keres alátámasztásokat, érveket, és bizonyításokat. Megfordul a folyamat. Nem a rendelkezésre álló információk tükrében alkotom meg a képet, hanem az általam megalkotott képhez keresek, nem is, szelektálok információkat. Tipikus esete ennek a rasszizmus, vagy elfajzott esetben az összeesküvés-elméletek.

• A negyedik a jó megoldás. Ez az, amit tíz emberből (maximum) kettő képvisel. Ez az egészséges, logikus, és eredményes véleményalkotás. A folyamat a következő: tapasztalások során kialakul bennem egy állítás-> megvizsgálom az állítás esetlegességét, és általánosíthatóságát-> megpróbálok minél több információ birtokába jutni -> az állítást a megszerzett információk türkében pontosítom/változtatom/tartom meg.

Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy a negyedik variáció miért a legjobb. Persze ez áldozatokkal jár. Első sorban fent kell tartanod a jogot a tévedésre. Ez mindig nehéz. Sosem egyszerű beismerni, hogy a következtetéseid rosszak voltak, vagy az információid helytelenek és pontatlanok. De higgyétek el, hogy ez csak gyakorlás kérdése. Csak az első pár alkalommal nehéz, utána rájössz, hogy ez ad egyfajta könnyedséget. Nem kell azon feszengened, hogy igazad volt-e, vagy sem, ugyanis hiszem, hogy nem is feltétlenül az nyeri a vitát, aki meggyőzi a másikat az igazáról. És itt jön be a végkövetkeztetés.

Ki a vita valódi nyertese?

A közgondolkodásban az, aki érvényre juttatja az állítását. Ha ketten leülünk, és egyikőnk azt mondja, hogy a négerek tehetnek minden történelmi gaztettről, a másikunk meg azt, hogy a fehérek, és valaki meggyőzi a másikat az igazáról, esetleg a vitát követő közönséget győzi meg, akkor az nyert? Egyáltalán, nyert itt bárki is? Jobb esetben csak kettő, de rosszabb esetben a vitát követő közönség tagjai is meg vannak győzve arról, hogy egy adott bőrszín felelős minden rossz dologért. Ez esetben nyertesnek mondhatjuk azt, akinek a tévedését többen elfogadjuk? Nem hiszem. Viszont ha a vita végére az egyik fél köti az ebet a karóhoz, miszerint őt nem sikerült meggyőzni, és továbbra is úgy gondolja, hogy minden rosszról a fehérek tehetnek, míg a másik a vita végére a másik érvei és látása által rájön, hogy igazából ez nem húzható rá egy rasszra sem, akkor ő az igazi nyertes. Bár senkit nem sikerült meggyőznie arról, hogy a feketék a hibásak mindenért, de sokkal közelebb került az igazsághoz, mint bárki a teremben. Pedig nem is csinált semmi mást, mint lépett egyet hátra, és megpróbált a másik szemével látni.

A vita végén ugyanis a szerencsés résztvevő beleköltözhet a másik ember lelkébe és szellemébe ideiglenesen. Cserediák-program keretében átugrik a másikhoz, megnézi, ő hogyan látja, érzi a dolgokat, mit tud erről, majd tapasztalatokkal, információkkal gazdagodva visszatér saját magához, hogy ezután még pontosabban és élesebben láthasson. Hát mi ez, ha nem igazi győzelem? És micsoda a másik túlharsogása/kizárása/kirekesztése utáni „én győztem g*cik!” jelige alatti attitűdben való fürdőzés, ha nem színtiszta vereség, de legalábbis veszteség?

Az ember megkapta azt a csodálatos képességet, hogy teljes öntudata birtokában egy igen választékos és pontos kommunikációra és tudástár felhalmozására képes. Kár lenne veszni hagyni, törekedjünk mindig az értékek megőrzésére és teremtésére!

Vitázz te is jól! Ne a kettő akarj lenni a tízből, hanem csináljunk a kettőből tízet!

Kasza Tibi már 1998-ban elkezdte (le)építeni országunk kollektív kulturális gondolkodását és nagyban hozzájárúl médiaszocializációjához. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatán egy iskolai előadóesten Lajtai Katalinnal lépett fel és a váratlan gratulációk hatására úgy gondolták ebből a formációból zenekart kell csinálni. Ekkor alapították meg a Crystal-t, Kasza Tibi testvérét is bevonva, aminek 2000-ben jelent meg az első stúdió albuma.

A siker receptje már akkor is nagyon egyszerű volt; négyakkordos pop alapra össze kellett válogatni a legnépszerűbb szerelmi sallangokat és kifejezéseket. A zenekar 2009-ig 5 lemezt adott ki azután feloszlott. Kasza Tibi az ezután kezdett szólókarrierje során ugyanott folytatta, ahol abba hagyta. Patikamérlegen mérte, hogy mire éhes a nép. A fiuknak jó muffokat adott a klipjeiben a lányoknak pedig szerelmes nótákat.

Legnagyobb sikereit azonban facebook oldalán érte el, ahol közel 1 millió követőt sikerült összegyűjtenie. Ha zenélésben is fele annyira tehetséges lenne mint like vadászatban sokkal járulhatott volna hozzá zenei kultúránkhoz.

Vicces megosztott mémjeit leggyakrabban egy olyan kísérő szöveggel látja el amire muszáj reagálni például, hogy “te mit csinálnál?” “Szerintem…. Vélemények?”  “ti tudtátok?” és a kedvencem; “ti küldtétek! behalok! :D”. Ezzel az utóbbival felmerül bennem a kérdés, hogy tényleg van olyan elvetemült, aki azzal szórakoztatja magát, hogy messengeren Kaszának küld vicces mémeket? Kasza Tibi mérhetetlenül nagy egójáról az is árulkodik, hogy általában ő szerintem az első, aki likeolja a saját posztját.

Kasza Tibi azt is bebizonyította, hogy műsort is remekül vezet. A Kasza! Című show műsor 60 részt élt meg a Szuper TV2-ön és olyan nagyszerű alkotások is születhettek ott, mint a “hülye vagy!” Című szám és a “valoságshowkról” című dal, amiből lejön, hogy önkritikája is van, bár épp nem annak szánta. Valamint a Kasza taxi című műsorban az is kiderül, hogy bulvár riporternek sem utolsó. Páratlan vagy páros humoráról nem egyszer tett tanúbizonyságot a morning showban is, tehát humoristának se lenne utolsó, az erős középmezőnyt megüti ott is.

Karrierje példa értékű lehet azok számára, akik kicsit is értenek a zenéhez, valamennyire tudnak énekelni és jól fel tudják magukra hívni a figyelmet a sok tartalmatlan szövegelésükkel és proli humorukkal.