Az ember természetének nélkülözhetetlen része a vallás. Ez modern Világunkban sem változott, főleg ha azt nézzük hogy a mítoszok és identitások még mindig kéznél vannak a marketing evangéliumában. Istenben már nem sokan hisznek, de a hátra hagyott üres helyért nem csak a reklám spotok versengenek hanem más új hiedelmek is. Ilyen új vallás az univerzum és a vonzás törvénye.
Ez a vallás megtudja magyarázni, hogyan működik a világegyetem. Más vallásokhoz hasonlóan itt is az ember a teremtés koronája és minden körülötte forog. Ez a tévképzet egy több ezer éves hamis mítoszból származik, miszerint a világ teremtése hierarchikusan történt fentről lefelé. Előbb volt az Isten, aki először az angyalokat teremtette, majd az embert, végül az állat- és növényvilágot. A tévedés ott van, hogy bár tényleg vertikálisan történt, de nem fentről lefelé, hanem alulról felfelé. Viszont ebben az esetben sem mondhatjuk, hogy egyes élőlények alacsonyabb vagy magasabb rendűek lennének, mert minden teremtmény fejlődésben volt az idő során és mind a tápláléklánc része, még az ember is. Ezért nem vonatkozik az emberre külön szabályrendszer.
Az univerzum energiája a következő képpen hat világunkra:
Az összes elem közül a szén az egyetlen, amelynek jelenlétére az
életnek kötelezően szüksége van és az egyetlen, amely nélkül bármely más bolygón is nehezen alakulhatna ki az élet. Ennek az az oka, hogy a szén rendkívül hatékonyan képes láncokat, gyűrűket és más bonyolult molekuláris struktúrákat létrehozni. A táplálékhálóba fotoszintézissel kerül be; a zöld növények e folyamat során vonják ki a légkörből a szén-dioxidot, majd a nap enerenergiájának felhasználásával szénből és vízből cukrokat állítanak elő. A bennünk és minden állatban megtalálható összes szén teljes egészében az atmoszféra szén-dioxidjából származik, és a növények közvetítésével jut be a szervezetbe. Ugyancsak a légkörbe kerül vissza, amikor kilélegezzük, amikor kiválasztjuk, és amikor meghalunk.
A légköri szén-dioxidot a növények biokémiája beépítik a cukormolekulákba. A légkörből beépült szén gyorsan terjed a táplálékláncban, hiszen a növényeket növényevők fogyasztják el, a növényevőket ragadozók eszik meg és így tovább. Akár növény, akár állat, akár ember, minden élő teremtmény molekulái körülbelül ugyanabban az arányban tartalmaznak szén atomokat, amilyen arányban a légkörben is előfordulnak. És mikor elpusztul abban a pillabatban kerül ki a táplálékláncból, és ebben a pillanatban fejezi be új, légköri vagy növényi eredetű szén atomok felvételét.
Az energiával kapcsolatban van egy olyan tévképzet, hogy nem szűnik meg csak átalakul. Helyesen ez úgy hangzik, hogy az energia egy része mindig elvész, ám sohasem semmisül meg. Az energia hasznos munka szempontjából válhat (zárt rendszerben kötelezően válik is) elérhetetlenné; ezt értjük az entrópia növekedése alatt. A munka lehet a szén kivonása a légköri szén-dioxidból, és beépítése növényi szövetekbe. Ez a teljesítmény csak úgy érhető el, ha energiával látjuk el a rendszert például napenergiával a cukrokat és a keményítőket szintetizáló zöld növényeket.
Tehát a földön élő összes élőlényhez, az emberhez is, az univerzumból származó összes energiát a nap jutattja el. Más fajta energiának nincs hatása fiziológiánkra. Gondolataink pedig közvetlen úton nem befolyásolják az energiát.
Van még egy olyan több milliárd éves törvény, ami hat ránk, miszerint ahhoz, hogy valaki nyerjen valakinek veszítenie kell. Ugyanis a napból jövő energia, valamint az ebből származó földi tartalékok nem kimeríthetetlenek. Annak hogy a nyugatnak jól menjen a 3. Világnak rosszul kell mennie. Ha te sikeres vagy, akkor valaki sikertelen. Hiába tanulná meg használni a földön élő összes ember a vonzás törvényét, egyszerűen nincs arra kapacitás, hogy mindenki vágyát teljesítse az univerzum.
