Sokak fantáziáját izgatja, hogy létezhet e a földönkívül élet. Ezen túl is az, hogy ez az élet mennyire intelligens és vajon képes lehet e kapcsolat felvételre a mi civilizációnkkal. A 20. Században született egy egyenlet, amit Drake-formulának hívnak, melynek segítségével az amerikai csillagász és asztrofizikus, a SETI program atyja, becsült paraméterekkel meg tudta határozni a földönkívüli civilizációk számát.
A NASA szerint 100 és 400 milliárd közötti a csillagok száma galaxisunkban és sok csillag bolygói nagyon hasonlítanak a mieinkre. Ezek a Drake- egyenlet második és harmadik változójára vonatkoznak. A Kepler teleszkóp által küldött eddigi adatok alapján, több mint 4 000 lehetséges bolygó létezik, köztük 1000 olyan, amelyek a lakhatósági zónába esnek. Ebben a zónában a bolygók felszínei nem túl hidegek és nem túl melegek ahhoz, hogy a víz folyékony halmazállapotban legyen fellelhető, ami fontos az élet kialakulása szempontjából.
A becslés pontatlanságára jellemző azonban, hogy maga Drake 2008-ban 10 000-re becsülte a galaxison belül élő fejlett civilizációk számát, ezerszer nagyobbra, mint kitalálásakor. A Drake formula eredménye a tudomány előre haladtával folyamatosan változik amint új ismeretek birtokába jutunk. A végeredményt majd akkor fogjuk meg tudni ha végül megtörténik a kapcsolatfelvétel. Tehát, hogy galaxisunkban 1000, 10.000 vagy csak 10 az egymással kommunikálni tudó intelligens életformáknak a száma, nem tudhatjuk.
Az egyenlet azért is sántít, mert feltételezi, hogy ahol élet kialakulhat ott ki is alakul, de eddig csak egy intelligens civilizáció létrejöttéről tudunk, ami a földön történt. Mivel a földön kívül még nem találkoztunk más életformával, ezért csak a saját bolygónk történetéből tudunk kiindulni, hogy megvizsgáljuk mire van szükség az intelligens élet megjelenéséhez:
Ahhoz, hogy bolygókon kialakulhasson az intelligens élet közel 3,7 milliárd év kellett. Fontos tudni, hogy univerzumunk 13,7 milliárd éves és az első 4-5 milliárd év azzal telt, hogy az univerzumunkat és a földünket alkotó leggyakoribb elemek létre jöhessenek. Napunk 4,6 milliárd évvel ezelőtt született és földünk 4,5 milliárd éves. Ahhoz, hogy bolygónkon stabil éghajlati viszonyok kialakuljanak, kellett egy hold, ami stabilizálta a föld tengelyét és lelassította forgását. 800 millió év kellett ahhoz, hogy az élet legkisebb építő köve megjelenjen földünkön és elterjednek a baktériumok, amiknek 1,2 milliárd évre volt szükségük, hogy oxigént termeljenek és ezáltal légkőrt hozzanak létre. 500 millió évvel később pedig megjelentek olyan komplexebb teremtmények, mint az első gerinces hal.
Tehát, ahhoz, hogy egy bolygón evolúcióról beszéljünk, két dolog kell jelen legyen:
- Energia forrás amiért lehet versengeni. Bolygónkon ez a napfény.
- Kell legyen Replikátor a bolygón, de azok közül is aktív csira-vonalas replikátor, ami képes arra, hogy minden példányáról korlátlan mennyiségű másolat készüljön.
Ezután földünkön az energiaforrásokért folyó versengés megkezdődhetett, minek alapja a gén szelekció lett. Szükségszerűségből egyre komplexebb idegi rendszerek alakultak ki. Ezek legősibb típusú felépítése a csalánozók testében figyelhető meg. A neuronok behálózták a testet, diffúz idegrendszereket hoztak létre (delokalizált ingerválasz.)
A hálózatos felépítés elemei kisebb-nagyobb mértékben megmaradtak az evolúció során, de egyre inkább a központosulás lett a jellemző: Dúcidegrendszerek. Ennek jellemzője, hogy az állatok testében a neuronok kisebb központokba, dúcokba tömörültek. A dúcok kialakulásával a neuronok nyúlványai meghosszabbodtak, az egy irányba futó idegrostok kötegeket alkottak. A kötegekből kilépő idegrostok az állatok egész testét behálózták. Ezzel kialakultak a dúcokból álló központi idegrendszerek és az idegrostok és kötegek hálózatából álló környéki idegrendszerek. A kétoldali szimmetria megjelenése után a feji végeken az érzékelősejtek (majd szervek) fokozott központosulása – feji dúcokat majd agyat hoztak létre. De ez még mindig nem az emberi agy volt. Hogy ahhoz eljuthasson az evolúció, kellett 5 tömeges kihalás és 500 millió év.
Mindez viszont nem mehetett volna végbe, ha nincsenek a naprendszerünkben olyan Óriás bolygók mint a Jupiter vagy a Szaturnusz, amelyek megvédték bolygónkat az olyan aszteroida becsapódásoktól, amik mindent felégettek volna, az elmúlt több mint 4 milliárd év alatt. És még korántsem végeztünk sajnos, mert mi még nem állunk azon a civilizációs szinten, hogy felvehessük a kapcsolatot más civilizációkkal. Ugyanis 3 civilizációs szint van:
- Szint: Az adott civilizáció képes uralni bolygója összes energia forrását.
- Szint: Az adott civilizáció képes uralni naprendszere összes energia forrását.
- Szint: Az adott civilizáció képes uralni a galaxisa összes energia forrását.
Sajnos mi az elsőnél se tartunk és nagyobb az esély rá, hogy előbb tűnünk el a föld színéről minthogy elérnénk azt. De azért legyünk optimisták és bízzunk benne, hogy másoknak sikerült vagy sikerül elérni azt aminek a küszöbén se vagyunk.
Minden esetre bizakodásra ad okot, hogy földünk szomszédos égiteste a Mars nagyon hasonlít otthonunkhoz. Nagy valószínűséggel volt is rajta élet. Ezen kívül nem feltételezhetjük azt, hogy kizárólag földi körülmények közt jöhet létre élet bárhol a galaxisban. Elvégre bárhol beindulhat az evolúció, ahol megtalálható az elérhető energia forrás és a csiravonalas replikátor az hogy meddig jut csak azon múlik, hogy mennyi ideig fejlődhet zavartalanul.
