Az embert amióta világ a világ foglalkoztatja a kérdés, hogy mi végre teremtetett? A teremtésnek milyen terve van vele? Miért született? Mi célja van a létezésének? Ki vagy mi küldte erre a világra és mi a küldetése?
Ezekhez hasonló kérdések sora izgatják fantáziáját, amint eléri azt a kort, hogy már felfogja a saját szerepét a világban másokhoz viszonyítva és be tudja magát határolni térben és időben. Ezekhez a kérdésekhez köthető az Isten keresése és hogy a sorsunkat vajon előre megírta-e a teremtő vagy a dolgok csak úgy véletlenül megtörténtek. Így születhettek meg az első vallások és ezoterikus nézetek.
Ez a cikk most egy másik szemszögből fogja körbe járni a talányt, megkísérelve választ találni erre az ősi kérdésre. Egy régi mondás lesz a kiinduló pontom, ami meghatározza, hogy teljesül be sorsunk.
“Vess el egy gondolatot és szót aratsz, vess el egy szót és tettet aratsz, vess el egy tettet és szokást aratsz, vess el egy szokást és jellemet aratsz, vess el egy jellemet és sorsot aratsz.”-Így szól az ősi mondás, minek eredete ismeretlen. Én most ennek a képletnek az alap egységéből fogok kiindulni; a gondolatból.
A gondolatokat egymástól kapjuk. Egy gyermek mindig szociális környezetének gondolatait fogja lemásolni, ezek által pedig a szokásait. Ezeket a másolatokat Richard Dawkins után hívhatjuk mémek-nek, amit a görög eredetű “miméma”-utánzás szóból alkotott. Dawkins a mémeket gének analógiájaként hozt FCa létre, melyeknek alapvető funkciója; replikáció, másolódás. Ahogy a gének osztódnak a testben és öröklődnek utódainkban, úgy a mémek osztódnak az elmékben és öröklődnek, nem csak az utódainkban, de környezetünkben is.
Általában az az eredményesebb mém ami hatékonyabban tud másolódni. Ebből következik, hogy nem a jó mém lesz a legelterjedtebb. Éppen ezért sok ősi vallási kultúra nagy hangsúlyt fektet a gondolatok ellenőrzésére vagy megszüntetésére.
Biblia:
“Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.”
Buddha beszéde:
„Ezek a kedves lények tetteikben a rosszat követik, szavaikban a rosszat követik, gondolataikban a rosszat követik, a helyeset ócsárolják, helytelen nézeteket táplálnak, helytelen nézetek szerint cselekszenek. Testük pusztulása után, haláluk után rossz útra kerülnek, gonosz ösvényre, mélységbe, pokolra buknak. Amazok a kedves lények viszont tetteikben a jót követik, szavaikban a jót követik, gondolataikban a jót követik, nem ócsárolják a helyeset, helyes nézeteket táplálnak, helyes nézetek szerint cselekszenek. Testük pusztulása után, haláluk után jó útra kerülnek, égi világba jutnak.”
A keleti harc művészeteknek is az volt a célja eredetileg, hogy mozdulat sorok által elnémítsák az elmét és legyőzzék az egót. Ma már az, hogy legyőzzék ellenfeleiket és dicsőséget szerezzenek.
Sőt egy modern kori vallás is azt mondja, hogy pozitívan kell gondolkodni. Ez a vonzás törvénye, csakhogy ez az álszentség mimikri mémje, ami leegyszerűsíti ezeket az ősi tanokat (melyek több ezer éves tapasztalás útján alakultak ki) azzal hogy a gondolat és a sors közé nem rendel semmi közvetett kapcsolatot. Pontosabban, olyan absztrakt módon ollózzák össze ezeket a tanokat, hogy az kommersz legyen és könnyen eladható. Ezt azért kellett leírnom, nehogy az a vád érjen, hogy a pozitív gondolkodás és a vonzás törvénye mellett foglalok állást.
Itt ki kell térnünk egy másik fontos dologra, ami szintén befolyásolhatja viselkedésünket és ez által sorsunkat. Ezek a gének, amik révén 4 milliárd éves folyamatos replikálodás és szelekció útján létre jött az ember. Úgy mint a mémeknél itt is nem a jó gén a legelterjedtebb, hanem az amelyik a leghatékonyabban tudott replikálódni.
Kezdetben minden elem a stabil formát kereste, így rendeződtek molekulába majd anyaggá formálódtak. A gyémánt molekulái úgy találták meg a stabil állapotot, hogy egy állandó formát vettek fel, ami nagyon sokáig fenn tud maradni. Voltak olyan molekulák, amik másolódással érték el ugyanezt a hatást, mert stabilitásuk nem volt tartós. Ezekből jöttek létre a gének, melyekből a DNS lánc is kialakult. Ezek a molekulák idővel gépezetet építettek maguk köré, hogy védekezzenek a környezeti hatásokkal szemben. Kezdetben sejt-fal formájában, később egyre bonyolultabb gépeket alkottak, amilyenek mi is vagyunk. Szükségük volt ehhez egy irányító szervre, az agyra, ami evolúciós nyomás hatására egyre nagyobb és komplexebb lett, mígnem öntudatra ébredt.
Evolúcióval kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy nem volt determinált, előre meghatározott folyamat. Legalábbis jelentős része biztosan nem. Ha így lett volna, tökéletes gépek lennénk. Az evolúció olyan volt, mint egy folyó, mindig a legkisebb ellenállás fele csordogált irányítás és cél nélkül. 
Az evolúció nem szabályozott folyója.
Ahhoz hogy egy mémből szokás legyen kell motivációs drive vagy flow, vagy valami ami cselekvésre készteti az egyént. Nem minden gondolatból lesz szó és tett. A kereskedelmi médiák többnyire ilyen magokat ültetnek, amikből nem lesz termés. Pontosabban keverék magot, amikben sok gondolat mag meddő, nem kel ki belőlük semmi, vagy csak haszontalan gyom. Sok magból pedig a Coca-cola, Oreó, BMV, TRIVAGO és a legkisebb is számit; Tesco fog szárba szökkenni, amiből bő termény lesz a multiknak aratáskor, mikor a tömeg plázákba és hipermarketetekbe tódul shoppingolni hónap elején fizu után. Tehát a legtöbb esetben megvan a késztető erő, hogy szokást arathassunk.
Génjeink és mémjeink együttesen határozzák meg viselkedésünket, abból a szempontjból, hogy megőrizzék fennmaradásukat. Viszont ez csak úgy sikerülhet, ha meg van hozzá az optimális környezet, ami ha folyamatosan adva van és drive is társul hozzájuk, szokássá válhat. Ha van egy gyermek, aki rossz matematikából környezetének megváltoztatásával lehet javítani a képességein például egy jobb matematika tanárral.
Ha viszont genetikai hiányosságok miatt gyenge matematikából, tehát diszkalkuliás, akkor minden bizonnyal nem lesz belőle matematikus még a legjobb tanár mellett sem. Persze ebből nem következik, hogy mondjuk ne lenne jó humán tudományokból.
Ha egy ember olyan környezetben nőtt fel, ahol memetikailag morális erkölcsi alapokat sajátított el, és ebből adódóan nem képes biztosítási szerződéseket rá tukmálni emberekre lelkiismeret furdalás nélkül, nincs az a mennyiségű Szabó Péter idézet és tréning, amitől ő jó MLM ügynök lesz.
Tehát szokásaink által a jellem fejlődése 3 tényezőtől függhet:
1.) genotípustól; ami meghatározza öröklött külső és belső tulajdonságainkat.
2.) memotipustól; amit gondolataink és tetteink által szerzett viselkedésünk határoz meg. E kettőből(genotípus és memotípus) következik fenotípusunk is, külső megjelenésünk.
3.) Ezen kívül szociótípustól; hogy milyen környezetben nevelkedünk.
Így alakul ki a jellem, amelyek kifejezik viszonyunk a világhoz és a többi emberhez. Ez határozza meg sorsunkat, azáltal, hogy mit milyen szellemben teszünk.
Mivel az evolúció nem előre meghatározott módon zajlott le és nem volt célja, így sorsunknak sincs egy előre megszabott útja, amin haladunk. Csakis gondolataink, szokásaink és külső környezetünk által kialakult jellemünkön múlik, hogy végül hova érkezünk.
