Az összeesküvés elméletek, vagyis a konteok, olyan álláspontok, amik feltételezik, hogy események vagy cselekmények mögött általában megnevezett csoportok vagy személyek állnak. Ezek a teóriák nagyon elterjedtek kultúránkban és sokszor valóság alapjaik is vannak. Kormányunk is észrevette az ebben rejlő lehetőségeket és felhasználja őket, hogy relevánsabb kérdések helyett migráncsokról és Soros terv-ről lehessen nemzeti konzultációt tartani. Ezeknek bár van igazság alapjuk, mégis a felelősség eltolására szolgálnak, arra utalva, hogy semmilyen válságért és rossz döntésért nem a kormány és a nemzet a felelős, hanem külső összeesküvők. Valamint ha ezzel foglalkozik a pornép nem figyel az államkassza kiürítésére.
Miért fogékony rá az ember?
Számtalan oka lehet annak, hogy egy konteot könnyebben elhisz valaki, mint a valóságot és szívesebben merül el benne. Az egyik ilyen ok, hogy izgalmasabb és megnyugtatóbb. Olyan az elmének, mint egy pihe-puha kényelmes takaró, amiben elbújhat a kényelmetlen valóság elől. A konteok általában szorongás csökkentő hatásúak, vagyis ha olyan új információval találkozik az állampolgár, ami nem illik bele nézetébe akkor az ezzel járó feszültséget fel tudja oldani benne. Az ismerős ellenség ugyanis szimpatikusabb, mint egy kiszámíthatatlan mechanizmus. Evolúciós előnye is lehetett annak, ha egy fenyegetettséget túlzónak vélt az ember, mivel ez fokozott óvatosságot eredményezett. Az ember hétköznapi és tudományos ismeretek szerzésekor megerősítő információkat szok keresni, hogy erősítse a konteoba vetett hitét. Ha esetleg olyan információba botlik, ami cáfolja azt a háttérhatalom ármánykodásának szokta tulajdonítani. Így a konteo csak igazolható lesz és nem cáfolható. A heurisztikus gondolkodás, amelyet felületes vagy irracionális feldolgozásnak is neveznek szintén nagyon sokat segít ezen elméletek erősítésében. Ezen gondolkodás folyamata ökölszabályok mentén zajlik, amik a múlt tapasztalataiból levont következtetéseken, hiedelmeken alapszik. A tudat azért választja sokszor ezt a megoldást mert így könnyebb eljutni a konklúzióig, mint alaposan végig gondolni egy adott feltevést. Ennek következtében az effajta gondolkodás inkább tévedéshez vezet.
A konspirációs elméletek általában egy nagy horderejű eseményről vagy eseménysorról kívánnak számot adni és gyakran az adott társadalom élményeivel egybecsengnek. Megalkotói és híveik negatív eseményeket előidéző és ezt sikeresen eltitkoló szerveződésekről akarják lerántani a leplet. Egyik következménye, hogy aránylag gyorsan a társadalmi bizalmatlanság paranoid mértékű kiterjesztéséhez vezetnek, valamint függőséghez. Aki egyszer elmerül bennük többet lehet, hogy vissza se jön a felszínre.
